Ugyanakkor bizonyos rákfajták kialakulásáért az esetek jelentős részében kórokozók tehetők felelőssé. Ellenük védőoltással a legegyszerűbb védekezni.

Hepatitis-B elleni oltás

A hepatitis-B vírus (HBV) májgyulladást (hepatitist) okoz. A hepatitis-B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése. A HBV krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák legfőbb okozója (a hepatitis-C vírus mellett).

A legbiztosabb védelmet a HBV elleni védőoltás biztosítja. A fertőzés szempontjából fokozott veszélynek kitett egyéneknek (pl. orvosok, rendszeresen vérkészítményt kapók, HBV-hordozó családtagjai, intravénás drogot használók), az oltás ingyenesen biztosított.

Kiemelten fontos a HBV fertőzött anyák újszülötteinek, közvetlenül a születés után történő oltása, így az újszülöttek megbetegedése az estek 90-95 százalékában kivédhető. Jelenleg kötelező, hetedik osztályosokat oltanak.

HPV elleni oltás

A méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a harmadik helyen áll a nők daganatos halálozásában a világon. A HPV a méhnyakrák kórokozója, mely ellen létezik már védőoltás. A HPV elleni védőoltás széles körben javasolt, legideálisabb esetben a szexuális élet megkezdése előtt.

HPV elleni védőoltás szexuálisan aktív nők számára is adható, sőt a HPV elleni oltás minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott, mivel minden nemi életet élő nő ki van téve a daganatkeltő HPV-vel történő fertőzés veszélyének. Sajnos az is nyilvánvaló, hogy a daganatkeltő HPV-fertőzés tartós megmaradásának veszélye az életkor előrehaladtával nő.