A betegség annál nagyobb eséllyel és a beteg annál kisebb megterhelésével kezelhető, minél korábban felismerik, és a kezelést a diagnózis után mihamarabb el is kezdik.

A rosszindulatú daganatos sejtek sajátossága, hogy folyamatos növekedésük során egy bizonyos időpontban kiindulási helyükről a környezetükbe törnek, majd onnan a hajszál- és nyirokerekbe hatolva a szervezet más területeire sodródnak el. Ott megtapadnak, és újra szaporodva újabb daganatos gócokat alkotnak (áttét-képződés). A szűrés célja az, hogy mihamarabb felfedezzük a még kisméretű daganatot, mely ilyenkor még panaszt nem okozva, észrevétlenül bújik meg. Kicsi, 5 mm-es emlőrák esetén az áttét-képződés valószínűsége még 10 százalék alatt van, míg egy elhanyagolt (35-50 mm-es) emlőrák esetén már 75-80 százalék esély van arra, hogy valahol már áttét keletkezett!

Szűrővizsgálatok nélkül sok időt vesztegethetünk el a végleges gyógyulás lehetőségének kockáztatásával, hiszen a nagyobb daganatátmérő mellett gyorsan nő az áttét-képződés esélye is. A nagyobb méretű daganat kezelése jóval radikálisabb beavatkozásokat igényel: valószínűleg elkerülhetetlen a kiterjedtebb műtét, a sugárkezelés és a hónapokig tartó gyógyszeres utókezelés is.

Noha Magyarországon kétévente szűrésre hívnak be minden 45-65 év közötti nőt a lakóhelyük szerint kijelölt központokba, sajnos csak a behívott nők mintegy fele jelenik meg rendszeresen, ezért Európában az emlőrák túlélési esélye tekintetében hazánk a legrosszabbak közé tartozik: csaknem 3 ezer nő hal meg évente ebben a betegségben.